Az Országos Széchényi Könyvtár rendezvényei a 17. Kolozsvári Magyar Napokon

Elbe István (könyvtáros, művelődéstörténész, OSZK Állománygyarapítási és -nyilvántartási Osztály)

„Hát ez maradt, túl szobron és időn…” – Emlékműveink sorsa a Kárpát-medencében

A kiegyezés után, de különösen a honfoglalás ezeréves évfordulójának időszakában számos köztéri szobor, emlékmű született szerte a Kárpát-medencében. A 19. század utolsó évtizedének három szobrászóriása: Fadrusz János, Zala György és Strobl Alajos mellett tucatnyi híres művész dolgozott, páratlan szépségű alkotásokkal gazdagítva a magyar képzőművészetet. A két világégést követő időszak súlyos geopolitikai változásainak első áldozatai azok a magyar szimbólumok: emlékjelek, szobrok voltak, amelyek passzív jelenlétükkel is indulatokat váltottak ki. Ledöntésüknek, elpusztításuknak, részleges vagy teljes átértelmezésüknek esetleg újraállításuknak változatos története is jól tükrözi sajátos helyzetünket a Kárpát-medencében.

Földesi Ferenc (filológus; az OSZK Kézirattárának vezetője)

A Hymnus kézirata 

Kölcsey Hymnusa — nem utolsó sorban Erkel megzenésítésének köszönhetően — a magyar irodalom és történelem kiemelkedő jelentőségű kultikus dokumentuma. A vers megszületéséről egyfelől egészen pontos információnk van, a Széchényi Könyvtár Kézirattárában őrzött egyetlen autográf kézirat keltezése, másfelől azonban, mivel az 1820-as évek eleje Kölcsey válságos, bezárkózó időszakainak egyike, levelezés (és munkapéldányok) híján az alkotás folyamatáról szinte semmit sem tudunk. A vers sérült és csak csodával határos módon fennmaradt kézirata ugyancsak hallgat a maga sorsáról. Másfélszáz év irodalomtörténeti kutatásai azonban mégiscsak választ adnak a versről és kéziratáról megfogalmazható legfontosabb kérdéseinkre.

Lipthay Endre (történész, az OSZK tudományos kutatója)

Erdély Széchenyije – Mikó Imre és kéziratai az Országos Széchényi Könyvtárban

Az Országos Széchényi Könyvtár őrzi gróf Mikó Imre (1805–1874) több kiemelkedő jelentőségű kéziratát, köztük a feleségével, Rhédey Máriával folytatott levelezését tartalmazó, páratlan értékű, bájos kötetet is. Ez a kézirat igen kalandos utat járt be keletkezési helyéről, Kolozsvárról indulva Nógrád vármegyén és a dunántúli Veszprémen át, míg eljutott a budapesti nemzeti könyvtárba.

Előadásunkban egyrészt e kézirat történetére vetünk pillantást, másrészt kitérünk Mikó Imre – erdélyi kincstárnok, kormányzó, valamint az Andrássy-kormány közlekedési minisztere – életútjának néhány magyarországi vonatkozására is.